1. kérdés: Iskolánkat 1951-ben alapították a komáromi Hajógyár vállalati iskolájaként. Milyen elnevezéssel alakult meg iskolánk?
Válasz: Felsőfokú Gépészeti Ipariskola elnevezéssel. Az első osztályban 47 diák (ebből 7 lány) kezdte meg tanulmányait, az első évet 38 tanuló (ebből 5 lány) fejezte be.
2. kérdés: Iskolánknak sokáig nem volt önálló székhelye. Hol kaptak elhelyezést az iskola osztályai, amíg 1964-ben befejezték és átadták a mai iskolaépületet (pontosabban a mai iskolakomplexum A-pavilonját)?
Válasz: A tanítást 1952/53-as tanévben a hajógyári szaktanintézet épületéből, áthelyezték a gyárhoz közel fekvő fabarakkokba. 1953. január 1-től az oktatás a mai magyar tannyelvű gimnázium épületében folyt, az 1953/54-es tanévtől az oktatás a mai szlovák tannyelvű gimnázium épületébe került át. Az 1964/65-ös tanév már az iskola saját épületében kezdődött el. Az iskola főépületét (a jelenlegi A-pavilon)1964. február 17-én adták át.
3. kérdés: Mikor államosították a Felsőfokú Gépészeti Ipariskolát?
Válasz: 1953. január 1-én. Szintén ebben a tanévben (1952/53) nyitották meg az első magyar tanítási nyelvű osztályokat.
4. kérdés: Mikor indult el az esti iskolai képzés (dolgozók esti iskolája)?
Válasz: Az esti iskolai képzés 1953-tól indult el.
5. kérdés: Hol voltak Komáromon kívül osztályai az iskolának (székhelyen kívüli képzés)?
Válasz: 1953-tól fokozatosan elindult a képzés Komáromon kívüli osztályokban is: Érsekújvárban, Nagysurányban, Garamtolmácson, Dunaszerdahelyen és Somorján.
6. kérdés: Folyt-e képzés görögországi emigránsok számára iskolánkban?
Válasz: Igen. A görög polgárháború (1942-1949) alatt sokan menekültek el az országból, menekültek jelentős csoportja jött Csehszlovákiába is. Görög tanulók 1953/54-es tanévben kezdték meg tanulmányaikat iskolánkban.
7. kérdés: Az iskola megalapítása utáni években folyamatosan növekedett az érdeklődés a gépészeti képzés iránt. Hány osztályban folyt képzés és kb. hány tanuló tanult iskolánkban az 1953/54-es tanévben?
Válasz: Iskolánkban az 1953/54-es tanévben 13 osztályban folyt képzés, a tanulók összlétszáma 427 volt.
8. kérdés: Amikor iskolánk a mai szlovák tannyelvű gimnázium épületében működött rendelkezett-e iskolai tanműhellyel?
Válasz: Igen, egy bérelt épületben volt az iskolának az első tanműhelye, de felszerelése csak 4 gépből állt: asztali fúrógép, hegesztőtranszformátor, vágógép, elektromos rögzítő asztal.
9. kérdés: Mikor vehették birtokba az iskolához tartozó diákotthont (jelenleg is a diákkollégiumunk) a távolabbról érkező tanulók?
Válasz: A diákotthont 1965 tavaszán adták át. A férőhelyek száma több mint 300 volt. Az 1965-ös dunai árvíz alkalmával a diákkollégiumban (és az iskola osztályaiban is) családokat szállásoltak el, amelyek az árvíz végett elveszítették otthonaikat.
10. kérdés: Volt-e olyan tanév az iskola életében, amikor ünnepélyes tanévnyitó nélkül kezdődött el a tanítás, illetve néhány osztályban csak pár héttel a tanévnyitó után kezdődött el az oktatás?
Válasz: Igen. Az 1965-ös dunai árvizet követően szeptember 1-én nem volt ünnepélyes tanévnyitó és néhány osztályban csak 5 héttel a tanévkezdés után indult meg a tanítás. A tanárok és diákok segítettek az árvíz okozta károk helyreállításában, az iskola osztályaiból fokozatosan távoztak az ott elszállásolt családok.
11. kérdés: Ki volt az iskola első igazgatója?
Válasz: Ing. Berecz Gyula gépészmérnök. Az iskola igazgatási feladatait 1951 és 1959 között látta el.
12. kérdés: Ki követte Ing. Berecz Gyulát az igazgatói poszton?
Válasz: Az 1959/60-as tanévtől az iskola igazgatója Ing. Schlett János gépészmérnök.
13. kérdés: Az 1960-as évek közepén melyik németországi szakközépiskolával vett fel baráti kapcsolatot iskolánk? A baráti kapcsolat eredményeként a két iskola diákjai kölcsönösen szakmai gyakorlatokon vehettek részt.
Válasz: A németországi (egykori NDK – Német Demokratikus Köztársaság) Wismar-i Hajóépítő Iskolával volt baráti kapcsolata iskolánknak.
14. kérdés: Az 1960-as évek közepén iskolánk egy magyarországi szakközépiskolával is baráti kapcsolatot alakított ki, amely egészen a 2000-es évek elejéig fennállt. Melyik iskoláról van szó?
Válasz: Az esztergomi Bányagépészeti és Bányavillamossági Technikumról.
15. kérdés: Melyik időszakban épültek meg a tanműhelyek az iskola területén? Milyen műhelygyakorlatokon vehettek részt a tanulók az 1970-es években?
Válasz: Az iskola tanműhelyeit 1968 és 1970 között építették. A műhelykomplexum 7 csarnokból tevődött össze: gépész-, lakatos-, kovács-, szerszámkészítő-, marós-, asztalos műhely és szakköri tevékenység végzésére alkalmas műhely. A műhelyekbe az akkori legmodernebb, ipari gyártásban használatos, szerszámgépek és eszközök kerültek.
16. kérdés: Ki került 1971-ben az iskola élére, aki egészen a rendszerváltásig (1990) vezette intézményünket?
Válasz: Ing. Kanyicska Tivadar villamosmérnök.
17. kérdés: A Csehszlovák Köztársaság elnöke (Gustáv Husák) a „Kiváló Munkáért” (a sport és a testnevelés területén, valamint az országos spartakiádon való példás részvételért) állami kitüntetést adományozta iskolánknak. Melyik évben volt ez?
Válasz: 1975-ben történt.
18. kérdés: Milyen laboratóriumokkal (szaktantermekkel) rendelkezett iskolánk az 1970-es évek közepén?
Válasz: Az oktatott természettudományi és szakmai tárgyakhoz illeszkedően az alábbi, a kor kívánalmainak megfelelő, laboratóriumok segítették a képzést: kémiai, gépészeti, technológiai és elektrotechnikai laboratórium.
19. kérdés: Mely időszak jelzi a klasszikus gépészképzés „aranykorát” iskolánkban? Az oktatást egy kiforrott szakmai-tantárgyi rendszer jellemzi (mechanika, géptan, gépszerkesztés, gépészeti technológia, gépészeti mérések…), megfelelő gyakorlati háttérrel: szaktantermekkel, laboratóriumokkal, műhelyekkel.
Válasz: Ez az időszak az 1970-es évektől kb. az 1980-as évek közepéig határolható be.
20. kérdés: Az 1974. január 20. egy szomorú dátum az iskola történetében. Miért?
Válasz: Ezen a napon a Magas-Tátra Menguszfalvi-völgyében a hirtelen lezúduló lavina maga alá temette a sítanfolyamon résztvevő iparisták egyik tanárát és az iskola 11 diákját. A baleset áldozatainak emlékét az iskola területén egy emléktábla, az iskola udvarán pedig egy emlékmű őrzi. A síbalesetben elhunytak emlékét őrzik továbbá az iskola udvarán található nyárfák is (amelyeket az áldozatok temetése után ültettek).
21. kérdés: A gépészet tanulmányi szakon a diákok sok tervezési, szerkesztési feladatot oldottak meg, rendelkezésükre álltak már rajztermek is. Mi volt a pantográf?
Válasz: A pantográf egy karos mechanizmus, amellyel a rajztáblák rendelkeztek, a vonalzó mozgatására szolgáló szerkezet. A rajztáblákon különböző gépész rajzokat (műhelyrajz, összeállítási rajz…) készítettek diákjaink. Létezett diákújság is ilyen elnevezéssel iskolánkban az 1980-as évek elején.
22. kérdés: Miért különleges az 1978/79-es tanév az iskola történetében?
Válasz: A gépészeti tanulmányi szak mellett ebben a tanévben egy új szak is elindult iskolánkban, mégpedig építészeti területen. 27 éven keresztül kizárólag gépészeti képzés folyt iskolánkban, viszont az 1978/79-es tanévben vízgazdálkodási szakon egy magyar és egy szlovák tannyelvű osztályban is indult képzés. A következő tanévben magasépítészeti osztályokkal is gyarapodott iskolánk.
23. kérdés: Mi hívta életre az építészeti szakok (vízgazdálkodás, magasépítészet) „megjelenését” és beintegrálódását iskolánkba az 1970-es évek végén?
Válasz: A középfokú építész szakemberek hiánya régiónkban, illetve a Bős-Nagymaros vízierőmű építési munkálataihoz szükséges szakemberek képzésének kérdése.
24. kérdés: Az építész osztályok indításával (az 1978/79-es tanévtől kezdődően) szükségessé vált az iskola bővítése is. Melyik évben adták át az iskola B-pavilonját az építészeti szakok tanulói számára?
Válasz: Az iskola B-pavilonját 1983-ban adták át. Az építész tanulók nem sokáig birtokolhatták az új osztálytermeket, szaktantermeket, mivel az osztályokat fokozatosan Ógyallára helyezték át és 1985. szeptemberétől Ógyallán megnyílt az Építőipari Szakközépiskola, amely jelenleg is régiónk építőipari szakembereinek képzését szolgálja.
25. kérdés: Az építészeti szak távozása után, milyen tanulmányi szakon indult képzés iskolánkban az 1985/86-os tanévben?
Válasz: 1985 szeptemberében elektrotechnikai tanulmányi szak indult (3 osztállyal), automatizálási technika irányzattal. Az elektrotechnikai szak indításának lehetősége/szükségessége már az 1970-es évek kezdetén megfogalmazódott, hiszen ez a képzés rokonterületként kapcsolódik a gépészethez, az iskolánknak már ekkor volt jól felszerelt elektrotechnikai laboratóriuma és szaktanterme. A felettes szervek iskolafejlesztési elképzelései az építészetet részesítették előnyben, így nyílt meg 1978/79-ben a vízgazdálkodási szak, viszont az építészek távozásával iskolánkból, 1985-ben zöld utat kapott az elektrotechnikai szak (gyengeáramú elektrotechnika) indítása.
26. kérdés: 1979. áprilisában a Prágában megrendezett Országos Pedagóguskonferencián jeles kitüntetést adományoztak iskolánknak, amelyet az akkori köztársasági elnök (Gustáv Husák) adott át a prágai várban az iskola képviselőinek (az átadáson Ing. Kanyicska Tivadar iskolaigazgató és Ing. Mézes Zoltán igazgatóhelyettes képviselték iskolánkat). Milyen kitüntetésről volt szó?
Válasz: A Munka Érdemrend kitüntetést kapta meg iskolánk, az oktatás terén elért jó eredményeiért.
27. kérdés: Az 1980/81-es tanévben számítóközpont (ADT 4500) létrehozására került sor iskolánkban. Szlovákiai viszonylatban iskolánk volt a harmadik a gépipari középiskolák közül, amelyik számítóközponttal rendelkezett. Mi volt a számítóközpont feladata?
Válasz: A számítóközpont a komáromi járás középiskolái számára statisztikai és könyvelési adatok feldolgozását végezte. A feldolgozásra kerülő adatokat lyukkártyán, lyukszalagon vagy billentyűzet segítségével vitték be a számítógépbe. A számítóközpontot gépészeti feladatok megoldására is alkalmazták.
28. kérdés: Az 1980-as évek közepétől a gépészet tanulmányi szakon belül bővült a képzési paletta. A hagyományos gépészeti technológia szakirányon kívül megjelent két új szakirány is, melyek voltak ezek?
Válasz: A két új szakirány a gépszerkesztés és a gépek karbantartása és üzemvitele volt. Az új tanulmányi szakirányok megjelenése egyfajta válasz volt arra, hogy ebben az időben megnövekedett az igény a gimnáziumi képzés iránt és alábbhagyott az érdeklődés a szakközépiskolai gépészképzések iránt. A szakközépiskolák pozíciójának megerősítését várták ezektől az intézkedésektől. Az iskola pedagógusai látták, hogy szűk specializálódásra egy középfokú szakoktatás nem vállalkozhat, vallották, hogy szilárd alapokat adó általános ismereteket kell oktatni.
29. kérdés: Mikor érettségiztek az első osztályok az elektrotechnikai szakon, milyen laborokkal, szaktantermekkel rendelkezett ekkor ez a tanulmányi szak?
Válasz: Az első elektrotechnikai osztályok az 1988/89-es tanévben érettségiztek. A tanulmányi szak ekkor már villamos mérések, automatizálási technika és számítástechnikai laboratóriumokkal rendelkezett valamint elektrotechnikai műhelyei is voltak.
30. kérdés: Ki váltotta 1991-ben a nyugdíjba vonuló Ing. Kanyicska Tivadar iskolaigazgatót intézményünk élén?
Válasz: Ing. Pém Róbert gépészmérnök, az iskola egykori diákja és akkori tanára.
31. kérdés: Az 1990-es években lezajló társadalmi változásokra iskolánk is igyekezett reagálni egy közgazdasági és informatikai jellegű új tanulmányi szak elindításával. Melyik tanulmányi szakról van szó?
Válasz: A műszaki és informatikai szolgáltatások a gépészetben szak indításáról van szó, amely két osztállyal (szlovák, magyar) 1992/93-as tanévben indult útjára. A tanulmányi szak 3 alappillérre épült: közgazdasági tárgyak, informatikai tárgyak, műszaki tantárgyak.
32. kérdés: Melyik volt az a program iskolánkban, az 1990-es években, amely a vállalkozás és a szabadpiac elveinek megismertetését és elsajátítását támogatta?
Válasz: Ez a program a Junior Achievement (Fiatal Vállalkozó) program volt, amelyet Szlovákiában a Bata Junior Achievement Slovensko licensz alapján működtetett. A programban lefektetett szabályok értelmében diákok diákvállalkozást alapítottak és működtettek.
33. kérdés: Az 1990-es évek elején a gépészeti tanulmányi szakon is több jelentős változás lezajlott, amelyek a képzés korszerűsítését jelentették. Melyek voltak ezek?
Válasz: A számítógéppel támogatott tervezés bevezetése (AutoCAD program alkalmazása az oktatásban, a tervezőprogram alkalmazásának kezdetei az 1980-as évek végére nyúlnak vissza) és számjegyvezérlésű szerszámgépek (CNC) programozásának oktatása.
34. kérdés: A gépészeten belül, a régió igényeire reagálva, az 1995/96-os tanévben egy új tanulmányi szak indult. Melyik tanulmányi szakról van szó?
Válasz: Ez a tanulmányi szak a Hajóépítés és javítás volt. Célja középfokú szakemberek képzése a komáromi Hajógyár számára. Sajnos, a vállalatban bekövetkezett változások miatt, a 2001/2002-es tanévben ez a szak az utolsó érettségiző osztállyal megszűnt.
35. kérdés: Az 1990-es évek közepén iskolánk több külföldi középfokú tanintézménnyel is baráti kapcsolatot létesített. Melyek voltak a jelentősebb partneriskoláink?
Válasz: (a) Budapesti Bolyai János Szakközépiskola, (b) Unit Technik des ROC Oost Nederland (Hollandia), (c) Berufskolleg Niederberg, Velbert (Németország), (d) TISP Sint Paulus, Mol (Belgium).
36. kérdés: Miért volt jelentős az 1990-es évek közepén indult és a 2000-es évek közepéig tartó folyamatos kapcsolat a Nyugat-európai iskolákkal intézményünk diákjai számára?
Válasz: Az együttműködés lehetővé tette, hogy az iskolák diákjai kölcsönösen több napot eltölthessenek egymás intézményeiben, szakmai, kulturális rendezvényeken vehessenek részt, megismerjék egymást, egymás kultúráját, baráti kapcsolatok szövődjenek a diákok között. Az együttműködés a Sokrates program támogatása által valósult meg.
37. kérdés: Ma már teljesen természetesnek tűnik, hogy iskolánkban, szaktantermeiben, osztályaiban elérhető az internet. Ez azonban nem volt mindig így. Mikor kapcsolódott iskolánk az internet világhálóra?
Válasz: Ez 1996. június 28-án valósult meg (napi 24 órás hozzáféréssel).
38. kérdés: Volt-e egyetemi képzés iskolánkban, lehetővé tette-e intézményünk, hogy egyetemi oktatás is megvalósuljon falai között?
Válasz: Igen. 1993-ban a Szlovák Műszaki Egyetem Nagyszombati Anyagtechnológiai Karának kihelyezett munkahelye nyílt meg iskolánkban. A hallgatók között sok volt az ipariskolás is, a hallgatók az első két évet végezhették el Komáromban, tanulmányaikat pedig az egyetem székhelyén Nagyszombatban fejezték be. Az oktatásba több ipariskolai tanár is bekapcsolódott. A jelenlegi tantestület több tagja is itt, ezen a komáromi kirendeltségen, kezdte meg felsőfokú tanulmányait, aztán Nagyszombatban szerzett mérnöki diplomát: Ing. Hegedűš Kaludia, Ing. Szalai Erika, Ing. Andrea Hrivíková, Ing. Németh Izabella, Ing. Kováč András, Ing. Petrík Tamás és Ing. Kis Ferenc.
39. kérdés: Folyt-e érettségi utáni képzés iskolánkban?
Válasz: Igen. Az 1997/98-as tanévben indult először kétéves szakképzés érettségizettek részére Műszaki és informatikai szolgáltatások szakon. Ezt a képzési formát főleg gimnáziumot és nem közgazdasági irányzatú szakközépiskolát végzettek számára indítottuk.
40. kérdés: Az 1997/98-as tanévtől kezdődően minden év októberében lehetővé tesszük az alapiskolások, a szülők és az iskolánk iránt érdeklődők számára, hogy megtekintsék intézményünket, betekintést nyerjenek az itt folyó oktató-nevelő munkába, megismerkedjenek laborjainkkal, szaktantermeinkkel, az iparista élettel. Mi a rendezvény megnevezése
Válasz: A kezdetekben Nyitott Kapuk Hete (NYIKAHE) volt a rendezvény megnevezése (utalva arra, hogy egész héten az érdeklődők rendelkezésére álltunk), az utóbb években Nyílt Napokat (NYINA) tartunk, adott napokon fogadjuk a látogatókat, érdeklődőket október hónap folyamán.
41. kérdés: Komárom város Képviselőtestülete 2001-ben egy jeles kitüntetést adományozott iskolánknak, intézményünk alapításának 50. évfordulója alkalmából. Milyen díj odaítéléséről van szó?
Válasz: A Pro Urbe díjat iskolánk a többéves oktató-nevelő munkában elért kiváló eredményeiért, a helyi ipar és gazdaság fejlesztéséhez történő hozzájárulásáért nyerte el.
42. kérdés: A 2001/2002-es tanévben (az iskola alapításának 50. évfordulójához kötődő jubileumi tanév) hány osztályban folyt oktatás?
Válasz: A 2001/2002-es tanévben összesen 29 osztálya volt iskolánknak, 25 nappali tagozatos (négyéves képzés) és 4 nappali felépítményi osztályban (kétéves képzés) folyt oktatás.
43. kérdés: Mikortól irányítja iskolánkat Ing. Vetter János gépészmérnök, aki jelenleg is ellátja ezt a vezetői beosztást?
Válasz: 2002. februárjától.
44. kérdés: 2002. áprilisában iskolánk épülete (A-pavilonja) egy nagyméretű műalkotással gazdagodott, amely azóta is az előcsarnok dísze. Mi a festmény címe és ki az alkotója?
Válasz: Mester Péter festőművész alkotásáról van szó, amelyet iskolánknak ajándékozott, címe: Hommage a Philharmonie.
45. kérdés: A 2000. évet követő évtizedben több jelentős intézményi korszerűsítés is megvalósult az oktatási és az oktatást segítő területeken is. Melyek voltak a legjelentősebb változások?
Válasz: Kicserélődött a számítógéppark, multimédiás termeket alakítottunk ki, az olvasóterem és a könyvtár számítógépekkel bővült, korszerűsítettük a nyelvi laboratóriumokat, megvalósult a nyílászárók cseréje az egykori rajztermekben, felújítottuk a fűtésrendszert, korszerűsítettük az iskola étkezdéjét (kártyarendszer bevezetése az étkezésnél), elektronikus újság került az iskola homlokzatára.
46. kérdés: Milyen jelentős változások jellemzik a 2000-2010-es időszakot a gépészeti tanulmányi szakon?
Válasz: AutoCAD tervezőszoftverek korszerű változatainak alkalmazása az oktatásban (alkatrész rajzok, összeállítási rajzok készítésére), térbeli (3D) tervezőprogram (SolidEdge) felhasználó szintű oktatása, egyes moduljainak (látványtervezés, 3D-animációk) részletes megismertetése a tanulókkal, 3D-nyomtató alkalmazása az oktatásban, CNC vezérlésű szerszámgépek megjelenése az oktatásban, CNC szaktanterem létrehozása, FESTO pneumatikus elemek és eszközök alkalmazása szabályozási feladatok megoldása során. A szakmai gyakorlat tantárgyat projekt módszer segítségével oktatjuk, amely a tanulók feladatmegoldó képességét és alkotókészségét fejleszti.
47. kérdés: Miként jellemezhetők a 2000-2010-es évekhez kötődő változások a műszaki és informatikai szolgáltatások tanulmányi szakot?
Válasz: Azok az oktatási módszerek kerültek előtérbe, amelyek az elméleti és gyakorlati oktatás összekapcsolását segítették. Az informatika oktatását Microsoft szoftverek (Word, Excel, PowerPoint, FrontPage, Acces…) bázisára helyeztük át, a könyvelést illetően a Strormware-Pohoda programot vezettük be az oktatásba, kiadványszerkesztő programok (Zoner Calisto) használatát sajátították el tanulóink, kiemelhető továbbá a csapatmunka erősítése, a motivációs játékok és versenyek beillesztése az oktatásba. A műszaki képzést illetően pedig az AutoCAD szoftver oktatásának bevezetése jelentett előrelépést.
48. kérdés: Melyek voltak a legjelentősebb változások az elektrotechnika tanulmányi szakon belül a 2000-2010-es éveket illetően?
Válasz: Az automatizációs szakirányt felváltotta a számítógépes rendszerek irányzata. Az ehhez köthető modernizáció érintette mind a hardvereket, mind pedig az oktatásban alkalmazott szoftvereket. Folyamatosan használtuk a legújabb mikrovezérlőket, a PIC16F84-et és a PIC16F628-at. A nyomtatott lap tervezésben a papír alapú módszert lecseréltük az Eagle CAD/CAM szoftver használatára. Szerződéses keretek közt kezdtük oktatni a számítógépes hálózatok ismereteket a CISCO akadémia segítségével, amelynek mi is a tagja lettünk. A TINA elektronikai szimulációs program 6-os verziója jelentősen növelte a laboratóriumi munkánk hatékonyságát. Ebben az időszakban nyílt lehetőségünk beszerezni, az akkor már modernek számító digitális mérőműszereket és az első digitális oszcilloszkópokat is, amelyeknek nagyon megörültek diákjaink.
49. kérdés: Az iskolánkban oktatott tanulmányi szakok sora a 2005/2006-os tanévben Műszaki líceum szakkal bővült. Megtalálható-e ez a szak a jelenlegi képzési kínálatban?
Válasz: A Műszaki líceum tanulmányi szakot azok számára indítottuk, akik egy reálgimnáziumi képzés iránt érdeklődtek. Az oktatás során a műszaki ismeretek mellett előtérbe került a természettudományos ismeretek oktatása. Sajnos, érdeklődés hiányában, ez a tanulmányi szak megszűnt, tehát ma már ilyen típusú képzést nem kínál az Ipari.
50. kérdés: Mit jelent az Arany Matúra?
Válasz: 2005-ben szerveztünk először találkozót azoknak az egykori végzőseinknek, akik ötven éve, tehát 1955-ben érettségiztek (megszólítottuk az 1954-ben végzetteket is) alma materünkben. Ettől az évtől folyamatosan szervezzük ezeket az Arany Matúra oklevelek átadásával fémjelzett rendezvényeinket egykori diákjainknak.
51. kérdés: Mióta szervezünk Szakmai Napokat iskolánkban és mi a rendezvénysorozat célja?
Válasz: Az első szakmai napot még 2005-ben tartottuk, célul tűztük ki, hogy hozzunk be érdekes szakmai előadásokat az Ipariba, olyan előadók hívtunk, akik szakterületük elismert képviselői voltak, akik értettek a tanulók „nyelvén”, akik bemutatták hivatásukat, illetve érdekes ismeretekkel gazdagították az iparistákat. Jártak itt kutatómérnökök, matematikusok, csillagászok, történészek… A későbbiekben úgy gondoltuk, hogy érdemes az egykori iparisták táborából vendégelőadókat felkérni, hisz nagyon sok iparista van a műszaki, a tudományos életben, az informatika és a vállalkozás világában is. 2008-tól már ebben a struktúrában szervezzük az előadásokat, a szakmai napok alkalmával lehetőséget adunk legtehetségesebb diákjainknak is, hogy bemutathassák különböző szakmai versenyekre készült munkáikat, alkotásaikat.
52. kérdés: A Hídépítő Verseny egy érdekes és jó hangulatú rendezvénye iskolánknak, mit érdemes tudni erről a versenysorozatról?
Válasz: 2008-tól minden évben megrendezzük ezt a versenyt (sajnos 2020-ban és 2021-ben a koronavírusjárvány végett ezt nem tehettük). A versenyzőknek hurkapálcikából vagy száraztésztából kell hidat építeniük, oly módon, hogy a híd teljesítse a versenykiírás feltételeit (tömege ne lépje túl az 1kg-ot, a fesztávolsága legyen 1m, az elemek csomópontjait tetszőlegesen választott ragasztóanyag kösse össze). A hidakat terhelési próbának (húzóterhelésű törésteszt) tesszük ki, a legnagyobb teherbírású híd és alkotója lesz a verseny győztese. A jelenlegi iskolai rekordot hurkapálcika kategóriában 2019-ben állították be diákjaink, 504 kg-al! A verseny a Komáromi Napok rendezvénysorozatába is bekerült.
53. kérdés: Intézményünk egy műszaki irányultságú középiskola, ahol főleg a reáltárgyak, a műszaki tárgyak, az informatika az irányadók, viszont gazdag kulturális életet is él, sok irodalmi jellegű rendezvénnyel büszkélkedhet és színjátszó társulatai is vannak. Mit illik tudni az iparista színjátszó társulatokról?
Válasz: Magyar nyelvű színtársulatunk a VISZTA (Vidám Iparisták Színjátszó Társulata), amely 2008-ban Kiss Péntek József tanár úr vezetésével kezdett el dolgozni és sok-sok emlékezetes előadással örvendeztette meg az iparistákat (Popfesztivál, Hair, Lúdas Matyi Projekt, Ovibrader…). Tanár úr 2019-ben, sajnos, távozott körünkből és az égi színtársulathoz szerződött…, halála után a VISZTA vezetését Kossár Éva kolléganőnk vette át.
Szlovák nyelven Divadlo pod vežou (Színház a torony alatt) néven kezdte meg munkáját 2009-ben a másik színjátszókörünk, Božidara Huláková tanárnő vezetésével. Ez a színtársulat is több nagysikerű előadást vitt színre, pl. Neberte nám princeznú, Fontána lásky, Cyrano spod veže, Horor v horárni…
54. kérdés: Van-e iskolánknak televíziója, illetve tv stúdiója?
Válasz: Örömmel mondhatjuk, igen! 2012-ben alakult meg az „ipari tv” TOWER TV (TTV) név alatt, a stáb tagjai riportokat, beszélgetéseket készítenek, eseményeket dokumentálnak, háttéranyagokat vesznek fel, tudósítanak az Ipari fontosabb eseményeiről, természetesen mindezt diákszemmel, fiatalos lendülettel. Riportfilmjeik, videó-anyagaik megjelennek az iskola weboldalán is.
55. kérdés: Az angol nyelv oktatása és az angol nyelvű kommunikáció kiemelt szereppel bír az Ipariban. Melyek voltak az elmúlt két évtized legjelentősebb projektjei, amelyek keretén belül diákjaink kiutazhattak külföldre, illetve iskolánkban is fogadhattak külföldi diákokat és közösen gondolkodhattak az életről, beszélgethettek a jövőről, ökológiáról, fenntartható fejlődésről…?
Válasz: A legjelentősebb projektek a következők voltak: Comenius-iskolai partnerkapcsolatok, Youth in Action - Az ifjúság lendületben program, ACES - Közép-európai Iskolák Akadémiája, AISEC-Educate Slovakia.
56. kérdés: Miben rejlik a külföldi szakmai gyakorlat jelentősége?
Válasz: Az elmúlt években a nemzetközi együttműködés új formái is beépültek oktatási programunkba. Végzős diákjaink a 2015/2016- os tanévtől minden évben szakmai gyakorlaton vehetnek részt külföldi ipari partnereink valamelyikénél (Budapesten, Belgiumban, Prágában, Brünnben…). Két hét gyakornoki idő alatt bekapcsolódnak nemzetközi vállaltok, vállalkozások munkájába, bővíthetik szakmai és informatikai ismereteiket. A szakmai program anyagi támogatását az Európai Unió Erasmus+ programja biztosítja.
57. kérdés: Intézményünk minden évben „megmérettetik” egy olyan rangsorban, amelyet Nyitra megye szakközépiskolái alkotnak. Egy pontértékelésről van szó, amelyet különféle versenyek eredményei, helyezései alapján kap egy-egy iskola. A Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskolánk az utóbbi tíz évet tekintve hányszor végzett az első helyen?
Válasz: Az első helyezést három tanévben (2011/2012, 2012/2013 és 2018/2019) sikerült elnyernünk, a további tanéveket illetően a 2. vagy a 3. helyen végeztünk (az értékelt iskolák száma tanévenként 30-35). Ezek az eredmények is jelzik, hogy intézményünket a megye legjobb szakközépiskolái között tartják számon.
58. kérdés: Melyik évben került átadásra iskolánk aulája, amely különböző rendezvényeknek, konferenciáknak, színházi előadásoknak ad otthont?
Válasz: Már a 2000-es években, sőt előtte is megfogalmazódott, hogy kellene egy előadóterem, amely nagyobb létszámú előadások, konferenciák, rendezvények, bálok…megtartására is alkalmas lehet. Iskolánk osztálytermeinek, laborjainak mérete az elképzeléseknek nem felelt meg, így esett a választás az egykori lakatos műhelyre. Az iskolánk aulája egy impozánsan kialakított színházterem, színpaddal és előtérrel, reflektoros megvilágítással. 2009-ben került átadásra és azóta szolgálja az Iparisták közösségét (azonban ki is bérelhető, tartottak már itt különböző tanfolyamokat, céges továbbképzéseket, színházi vendég-előadásokat is).
59. kérdés: Mit kell tudni az iskolánk Diákparlamentjéről?
Válasz: A Diákparlament az Ipari diákjainak érdekképviseletét jelenti. Célja, hogy legyen egy olyan fórum, ahol a diákok képviselhetik, kifejthetik véleményüket az oktatással kapcsolatosan, valamint a diákokat érintő problémák is megvitatásra kerülhessenek diákok parlamenti képviselői és az iskola vezetősége között. Különböző iskolai események szervezésével is foglalkozik: bálok, Diáknap/elsősök avatása, ősz/tavaszköszöntő, mikulás-akció, workshop-okon való részvétel, különböző versenyek, osztálydíszítések, stb."
60. kérdés: Mi az Éjszaka az Ipariban?
Válasz: Egy olyan rendezvényről van szó, amelyet az esti, éjszakai órákban szervezünk (általában 18:00 és 22:00 között) elsősorban az általános iskolák diákjainak (alsó tagozatosoktól a felső tagozatosokig) szervezzük, akik szülői kísérettel – családi programként –, ellátogathatnak hozzánk és így kötetlen formában betekintést nyerhetnek az iskola életébe. Várjuk az általános iskolák pedagógusait is, a jelenlegi ipariskolások családtagjait, barátait, az iskola egykori diákjait, az „öregdiákokat”, akik évekkel ezelőtt végeztek intézményünkben és minden bizonnyal kíváncsiak a változásokra, az újdonságokra. Az itt folyó oktató-nevelő munkát szeretnénk megmutatni azoknak is, akik eddig nem jártak nálunk, de már hallottak intézményünkről. A program, amelyet kínálunk színes és gazdag, felöleli a tanulmányi szakok bemutatását, „nyitott laborok” segítségével lehetőséget adunk a látogatóknak, hogy megismerkedjenek a szaktárgyak oktatásával, diákjaink munkáival, eredményeivel. Az első Éjszaka az Ipariban rendezvényt 2015-ben tartottuk.
61. kérdés: Miként jellemezhető az Ipari sportélete, milyen sportolási lehetőségek és sportlétesítmények állnak az iparisták rendelkezésére?
Válasz: A Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskolában évtizedek óta előkelő helyet foglal el a testnevelés és a sport. Feltételeink kiválóak – három tornateremmel, egy multifunkciós pályával, egy betonpályával, workout részleggel és egy strandröplabda pályával is büszkélkedhetünk. Az utóbbi évtizedben a sportlétesítményeinket illetően hatalmas változásokon esett át iskolánk. 2014-ben került átadásra egy új multifunkciós sportpálya, amely alkalmas labdarúgásra, kézilabdára, röplabda és lábtenisz mérkőzések megrendezésére. 2017-ben az egyik műhelyt (az egykori szerszámkészítő műhelyről van szó) egy újabb tornateremmé alakítottuk át, amelyben a talaj kiváló minőségű tartán réteget kapott. Ebben a tornateremben kapott helyet a tollaslabdaháló, a bordásfalak, a gimnasztikaszőnyegek, valamint az asztalitenisz kedvelői is kaptak 3 kiváló asztalt. 2018-ban megvalósult az öltözők teljes felújítása. 2021-ben került átadásra a teljesen felújított, beszigetelt, klimatizált nagytornaterem, amelyet iskolánk önerőből finanszírozott. Kicseréltük a talajburkolatot, kifestettük a tornatermet, felújítottuk a tornaeszközöket – szinte egy új tornatermet kaptunk.
62. kérdés: Milyen jelentős sportsikereket értek el iparista tanulóink az utóbbi években?
Válasz: Tudni kell, hogy iskolánkat a múltban és a jelenben is kiváló, tehetséges sportolók látogatták. A testnevelő tanárok feladata, hogy a helyes irányba tereljék a tehetségeket, felmérjék képességeiket, felkészítsék őket adott versenyekre és végül motiválják tanulóinkat ezeken a versenyeken. A rengeteg, jobbnál jobb eredményből talán a legjobb kiemelhető: 2018-ban az iparis futsalcsapat történetében először kijutott az országos döntőre, ahol tagjai a kiváló ötödik helyet érték el. Emellett említhető a röplabda, a florball, a kosárlabda, a kézilabda, az atlétika, az asztalitenisz, amelyek mind-mind az iskola erősségei közé tartoznak.
Természetesen ezeken az eredményen kívül az elmúlt években még rengeteg egyéni és csapatbeli eredmény is született, mindet felsorolni szinte lehetetlen. Ahogy testnevelőink mondják: „Folytatjuk a munkát, kötődve a jó eredményekre.”
63. kérdés: Kik voltak azok a legjelentősebb iparisták, akiknél már középiskolás korukban megmutatkoztak a kiváló sporteredmények, amelyekre építve világbajnokok, olimpikonok lettek?
Válasz: Jó páran voltak ezeket a kimagasló eredményeket birtokló iparistáink is. Büszkén gondolunk rájuk, kitartásukkal, akaraterejükkel végül a legmagasabb céljaikat is elérték.
Szabó Attila (1984-ben érettségizett), több gyorsasági kajak kenu generáció példaképe. A 10 kilométeres K1 világbajnoka, az év sportolója címet is elnyerte. Tarsolyában van még egy világbajnoki ezüstérem és két bronzérem is. Három olimpiai játékon vett részt és a komáromi kajaknégyesben Barcelonában, a nyári olimpiai játékokon a kitűnő 4. helyet szerezte meg.
Riszdorfer Michal - A komáromi Ipari Szakközépiskolát atlétikában és hosszútávfutásban is képviselte. Testnevelési főiskolát végzett. Kajak – kenuban az 1998 – as évtől kezdve mindent megnyert, ami megnyerhető volt - ezt a nyolc arany, két ezüst és a két világbajnoki bronzérem is bizonyítja. Az athéni olimpiai játékokról a kajaknégyes tagjaként bronzéremmel, míg Pekingből ezüstéremmel tért haza.
Tarr György - 2007-ben vált a sikeres komáromi kajaknégyes tagjává. A pekingi olimpiai játékokon ezüstérmes lett a kajaknégyes, ezenkívül magáénak tudhat négy világbajnoki arany, két ezüst és két bronzérmet. A milánói világbajnokságról aranyéremmel tért haza.
Gergely István (1994 – ben érettségizett). A vízilabda ifjúsági- európa és világbajnokságokon (1994, 1995) a legjobb kapusnak járó díjat kapta. A szlovák válogatott színeiben 2001-ben szerepelt a fukuokai világbajnokságon. Magyar színekben a 2004-es és a 2008-as olimpián aranyérmet szerzett. Tagja volt a 2003-ban világbajnokságot, 2005- ben vb - ezüstérmet nyert csapatának.
Szayka Róbert (1996 – ban érettségizett). A Kempo harcművészet meghonosítója nemcsak Komáromban, de egész Szlovákiában is. Sikeres kempomester, számos nemzetközi díj tulajdonosa, többszörös világbajnok.
Egy jelenkori ifjú reménységünkről is szeretnénk szólni: Dikácz Bence kimagasló eredményeket ért el az úszás terén – 2021-ben a FINA úszó világkupán az előkelő 4. helyen végzett.
64. kérdés: Milyen feltételekkel várja a távolabbról érkező tanulókat iskolánk Diákkolégiuma?
Válasz: A Diákkolégium családias hátteret biztosít azon tanulóink számára, akiknek lakóhelye túl messze van iskolánktól, akik naponta nem tudnának bejárni a tanítási órákra. Kollégiumunk (amelyet a diákok gyakran csak „intri“-nek neveznek) megfelelő feltételeket teremt a tanulók egyéni igényeinek, érdeklődésének kielégítésére tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek formájában. A kollégium 221 férőhellyel rendelkezik, jelenleg összesen 7 nevelési csoportba soroltuk tanulóinkat (egy csoportban maximum 30 fő van). A kollégium épületében 73 szoba, multifunkcionális számítógéptermek internet csatlakozással, 1 közösségi helyiség, 3 konyha és konditerem is megtalálható. A kollégiumhoz tartozik egy sportpálya és az iskolai étkezde is. Szeretettel várjuk Iparistáinkat!
65. kérdés: Melyik volt az utóbbi évek legsikeresebb intézményfejlesztési projektje iskolánkban?
Válasz: A legsikeresebb projektünk egy IROP (Integrált Regionális Operatív Program) pályázat volt, amelynek keretén belül 1,5 millió €-t fordíthattunk intézményünk fejlesztésére, korszerűsítésére. Az elnyert pályázati összeg egy részéből a műhelyek felújítását valósítottuk meg: kicseréltük a villanyvezetékeket, új padlót kaptak az egyes műhelyek, megújult a tető, kicseréltük a világítóablakokat modern, távirányítással vezérelhetőkre. A támogatás másik feléből pedig az elektrotechnikai és gépészeti szaktantermek felújítását végeztük el. Többek közt szakítógépet, spektrométert, defektoszkópot, hegesztőgépeket, pneumatikus munkasort, keménységmérőt, eszterga- és marógépet, gravírozógépet, oszcilloszkópokat, oktatást segítő szoftvereket, nyomtatott áramkörök tervezéséhez szükséges berendezéseket vásároltunk.
66. kérdés: Miként jellemezhető a gépészeti tanulmányi szak napjainkban?
Válasz: A szakmai oktatás a gépészeti tanulmányokat tekintve mind tartalmi, mind módszertani szempontból egy új fejlődési szakasszal jellemezhető. A fejlesztésben meghatározó jelentőségű volt egy IROP projekt sikere, amellyel komoly innovációt valósíthattunk meg. Az oktatóműhelyekben új megmunkáló gépekkel (esztergagépek, marógépek, fúrógépek, köszörűgép) bővítettük gépparkunkat. Fejlesztéseket hajtottunk végre a méréstechnikában, modern berendezések váltották fel a mechanikai anyagvizsgáló gépeket (szakítógép, keménységmérő) és az anyagminőség vizsgálatra beszereztünk egy röntgen spektrométert. Bővítettünk a CNC technika területén is, új Sinumerik vezérlésű CNC marógépet vezettünk be az oktatásba, valamint a termelési folyamatok automatizálásának oktatását egy korszerű SMC oktatórendszerrel támogatjuk. A CAD rendszerek terén is előreléptünk, bevezettük a PTC CREO tervező program oktatását, az eredmények már kézzelfoghatók. Módszertani változtatások eredményeként, először az elméletre helyezzük a hangsúlyt és utána következik a gyakorlati háttér részletes megismertetése a diákokkal. Elmondható, hogy egy alapjaiban megújult képzéssel várja az IPARI a gépészet iránt érdeklődő jelentkezőket!
67. kérdés: Mi jellemző az elektrotechnikai tanulmányi szakra napjainkban?
Válasz: Az elmúlt években az elektrotechnikai szakon belül folytatódott a számítógépes rendszerek oktatási program fejlesztése. A hardver és szoftver eszközök cseréje mellett a legnagyobb hangsúlyt az egyes tantárgyak tartalmi korszerűsítésére helyeztük. Szlovákiában az elsők között vezettük be az oktatásba a Python programozási nyelvet és az Arduino mikroprocesszoros fejlesztő eszközt. Nagyobb részt kapott az oktatásban a nyílt forráskódú szoftverek használata is, mint például a Linux operációs rendszer, Kicad elektronikai dokumentáció és nyomtatott lap tervező szoftver. A Tina elektronikai szimulációs programot folyamatosan frissítettük az IROP program keretében. Bevezetésre került az Ipari informatika tantárgy, aminek a keretein belül diákjaink megismerkednek a robotika alapjaival. Egykori diákjaink segítségével sikerült kiépíteni egy Raspberry Pi-kel felszerelt laboratóriumot is. A számítógépes hálózati ismereteket, a MikroTik akadémia keretein belül oktatjuk, korszerű, egyszerűen kezelhető, mégis rugalmas és nagy teljesítményű Mikrotik hálózati szoftver segítségével. Az IROP program segítségével a következő berendezéseket sikerült beszereznünk az oktatás számara: több csatornás laboratóriumi oszcilloszkópok, multifunkcionális forrasztó állomás, nyomtatott lap gyártásához szükséges berendezések, programozható gyártócsarnok és raktár modell, moduláris elektronikai építőelem-készletek. A gyakorlati órákon diákjaink hasznos elektronikai eszközöket építenek meg, amelyeket az otthoni tevékenységekben is fel tudnak használni, sőt még a szüleik is. Ilyen berendezések például a konyhai időzítő, erősítő, elemes LED lámpa. Akiket érdekel az elektrotechnika és a számítógépes rendszerek, bátran jelentkezzenek erre a tanulmányi szakra!
68. kérdés: Mi jellemző a műszaki és informatikai szolgáltatások tanulmányi szak oktatási programjára napjainkban?
Válasz: A műszaki és informatikai szolgáltatások tanulmányi szak elsősorban a közgazdasági tantárgyak oktatására összpontosít, miközben olyan oktatási módszereket alkalmazunk, amelyek az elméleti és gyakorlati oktatás összekapcsolását segítik. Az informatika oktatását Microsoft szoftverek (Word, Excel, PowerPoint, Acces, QuarkXPress) bázisán oktatjuk, a könyvelést pedig a Stormware-Pohoda program segítségével. Diákjaink megismerkedhetnek továbbá kiadványszerkesztő programok (Zoner Callisto) használatával, valamint Adobe Photoshop képszerkesztő és fényképfeldolgozó szoftver segítségével propagációs és reklámanyagokat készíthetnek. A műszaki képzést illetően az AutoCAD szoftver oktatása mellett bevezettünk 3D-s tervező szoftvert (Solid Edge) is, a megtervezett alkatrészt vagy terméket 3D nyomtató segítségével ki is tudják nyomtatni. Továbbra is hangsúlyt helyezünk a csapatmunka erősítésére, a motivációs játékok és versenyek, vetélkedők beillesztésére az oktatásba. Ennek jó példája szimulált diákvállalatok működtetése, ahol a diákok megismerkedhetnek a vállalkozás vezetésének menetével. Az IROP projektnek köszönhetően több új, az oktatást segítő berendezéssel gazdagodott az iskolánk, melyek közül pl. gravírozógép használatának elsajátításával új távlatok nyílnak meg a diákvállalatok előtt is.
69. kérdés: Összesen hány érettségiző osztálya volt iskolánknak az elmúlt 70 évben, és hány diák tett érettségi vizsgát ezekben az osztályokban?
Válasz: A tények magukért beszélnek. Intézményünkben, 70 éves fennállása alatt: 363 nappali, 6 felépítményi és 71 esti (ebből 6 Érsekújvárban, 1 Surányban és 6 Somorján) tagozatos osztály végzett. Összesen 9908 diákunk érettségizett a nappali és a felépítményi osztályokban, az esti tagozaton pedig 1191.
70. kérdés: Mitől is IPARI az Ipari?
Válasz: Kedves Olvasó! Az előzőekben a Komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola történetének néhány fontosabb összetevőjére/mozzanatára/részletére szerettük volna felhívni a figyelmet, kérdések és válaszok formájában. Bemutattuk azt az utat, amelyet iskolánk „bejárt” a szerény kezdetektől, a biztató megerősödésen át a jelenkor korszerű műszaki, gazdasági és informatikai ismereteit oktató IPARI-jáig. Iskolánk, a több mint tízezer végzős számára, minden bizonnyal, a tudást, az elindulást, egy sikeres élet alapjait jelentette és jelenti; a tanári kar számára egy alkotó légkört, egy jó közösséget képvisel; a szülők számára pedig, remélhetőleg, egy olyan intézményt jelent, amelyre bátran rábízhatják legnagyobb kincsüket, a gyermekeiket, ahol a kisdiákból hasznosítható tudással bíró fiatal hölgyek és férfiak lesznek… Feltehetően ettől (is) az IPARI a komáromi Ipari!